Nevezik az Arany városnak, városok anyjának, de hívják száztornyú Prágának is a cseh fővárost, ahol mintegy 500 torony található. Prágának számos elnevezése létezik ezeken kívül, nevezik sokszor a városok királynőjének és varázslatos városnak is. A kezdetek A mai Prága területén már a kőkor idejéből találtak emberi letelepedésre utaló leleteket. Ettől fogva folyamatosan lakják ezt a területet. A kelta származású bójok Kr.e 500 körül telepedtek meg a Moldva völgyében. Az időszámításunk előtti III. századból származó település-maradványok kerültek elő. A germán és markomann hódítás eredményeként a kelta népesség kitelepült. A nagy népvándorlás idején érkező hunok és longobárdok átvonulása után 500 táján jelentek meg a szláv (csehek, lučanok) népcsoportok. A Přemysl uralkodó dinasztia i. sz. 800 táján került a cseh törzs élére. A IX. század második felében a Nagymorva Fejedelemség hódította meg a területet, majd Szvatopluk morva uralkodó halála után, a X. században Prága környékén letelepült csehek sorra legyőzték a többi szláv törzset. A két keresztény missziós Cirill (eredeti nevén Konstantin) és fivére Metód 863-ban érte el Morvaországot, ahol több mint három évig tevékenykedtek, meghonosítva ezzel a kereszténységet a területen. | | Libuše és Přemysl, Prága legendabeli alapítóinak szobra |
Prága kialakulása A legenda szerint Libuše hercegnő, látomásában egy a csillagoknál is ragyogóbb várost látott. A történet szerint ott épült Prága, ahol egy férfit látnak, aki éppen házának küszöbét (práh) készíti. Egy másik látomásában Libuše egy földművest (přemysl) fedez fel, aki feleségül veszi őt, hogy uralkodjanak. Az első történelmileg is igazolt Přemysl-házi uralkodó I. Bořijov herceg. Az első írásos emlékek a IX. századból valók. Ekkor jelentek meg Prágában a város későbbi életében igen fontos szerepet játszó zsidó csoportok is. Az első említés róluk Ibrahim ibn Ya'qub zsidó kereskedőtől és utazótól származik 965-ből. A város mindemellett vallási élet központja is lett, 973-ban püspökséget alapítottak Prágában. I. Bořijov fejedelem uralkodása alatt kezdődik a Hradzsin (Várnegyed) építése. Vencel, Bořijov fejedelem unokája Szent Vitus tiszteletére emelteti az első templomot, amely eredetileg fából épült, átalakítása I. Szobeszláv uralkodása alatt indult. Ekkor kezdték meg a királyi palota és a Szent György bazilika építését is. 1085-ben II. Vratislavot Csehország első királyává koronázzák. 1257-ben II. Ottokár király megalapította a Malá Stranát (Kisoldal). A városrészbe német ajkúak települtek be. Az új negyed a Staré Mĕstoval (Óváros) szemközt és a Hradzsintól délre, a Moldva bal partján jött létre, Prága harmadik városrészeként.  |  |  | IV. Károly és felesége | A Károly Egyetem pecsétje | IV. Károly szobra |
1346-ban a Přemysl-dinasztia kihalása után 40 évvel Luxemburgi I. Károly (1355-től német-római császár IV. Károly néven) kerül trónra, akinek uralkodása alatt élte Prága fénykorát. Korának kiemelkedő alakja, aki tanulmányait a párizsi egyetemen végezte. 1348-ban itt alapította meg Közép-Európa első egyetemét (Karolinum). IV. Károly idején épül a Szent Vitus-székesegyház, a Karlštejn és a Tyn templom, valamint a II. Ulászló által építtetett, 1342-ben árvíz által elsodort Judit híd alapjaira, kontinensünk egyik legrégebbi hídja, a Károly híd. Új városrész, a Nové Město (Újváros) jött létre. Uralkodása alatt IV. Károly a fontos vallási központtá vált Prágát a Német-római Birodalom fővárosává tette. Az ütemes fejlődés és a népesség gyors növekedése következtében Prága Európa három legnagyobb és legfontosabb városának egyikévé vált. |