Nevezik az Arany városnak, a városok anyjának, de hívják száztornyú Prágának is. A cseh fővárosnak számos elnevezése létezik ezeken kívül, mint például a városok királynője vagy varázslatos város. A mai Prága területén már a kőkor idejéből találtak emberi letelepedésre utaló leleteket, ettől fogva folyamatosan lakják is ezt a területet. A védelem alá tartozó terület három városrészt foglal magába az Óvárost (Staré Mĕsto), a Kisoldalt (Malá Strana) és az Újvárost (Nové Mĕsto). Az UNESCO az egyedülálló ember alkotta építészeti emlékei, hatalmas kulturális jelentősége és az emberi történelem bizonyos korszakát meghatározó fontosságú Prága történelmi városközpontját 1992-ben vette fel a Világörökségek listájára. Történelmi visszatekintő
A mai Prága területén már a kőkor idejéből találtak emberi letelepedésre utaló leleteket. Ettől fogva folyamatosan lakják ezt a területet. A kelta származású bójok Kr.e 500 körül telepedtek meg a Moldva völgyében. Az időszámításunk előtti III. századból származó település-maradványok is előkerültek. A germán és markomann hódítás eredményeként a kelta népesség kitelepült. A nagy népvándorlás idején érkező hunok és longobárdok átvonulása után, 500 táján jelentek meg a szláv (csehek, lučanok) népcsoportok. A Přemysl uralkodó dinasztia i. sz. 800 táján került a cseh törzs élére. A IX. század második felében a Nagymorva Fejedelemség hódította meg a területet, majd Szvatopluk morva uralkodó halála után, a X. században Prága környékén letelepült csehek sorra legyőzték a többi szláv törzset. A két keresztény missziós Cirill (eredeti nevén Konstantin) és fivére Metód 863-ban érte el Morvaországot, ahol több mint három évig tevékenykedtek, meghonosítva ezzel a kereszténységet a területen. folyt. >> Prága történelme a kezdetektől IV. Károly uralkodásáig 1 Az Óváros (Staré Mĕsto)
A Staré Mĕsto a mai Prága közepén található. A cseh főváros legrégebben kialakult városrésze, amely ma az 1. kerület része. A 10. század elején a Moldva mentén települések sora kezdett kialakulni. Később kereskedők is megtelepedtek a helyen és miután a cseh fejedelmi udvar Týnbe tette székhelyét a települések növekedésnek indultak, ezzel létrejött az Óváros. A negyedet kezdetekben többször árvíz sújtotta. A víz elleni védekezést árkokkal illetve a város „nyitott” felén mindkét irányba a Moldváig húzódó falakkal oldották meg. Az Óváros tér
A Vencel tér és a Károly híd között fekvő Óváros tér Prága történelmi szempontból kiemelkedően fontos helye. A turisták által nagy számban látogatott teret olyan épületek veszik körül, mint a Týn és a Szt. Miklós templom, és itt található a híres asztronómiai óra az Orloj is. A tér közepén áll Husz János huszita vallásreformer emlékműve, amelyet halálának 500. évfordulóján 1915. Július 6-án emeltek. | | | | | Az Óváros tér
és a
Týn templom | Az Orloj (részlet) | Josefov - Zsidó temető | A Károly híd |
Az Óváros téren minden évben karácsonyi és húsvéti vásárt valamint újévi ünnepségeket tartanak. Gyakran kivetítőket is felállítanak a téren, hogy fontosabb foci, hokimeccset vagy más sporteseményt közvetítsenek. Az Orloj
Az Orloj az Óváros téren, a prágai városháza oldalán található óramű, mely 1410 óta működik. A felső részén elhelyezett apostol szobrok „táncát” minden órában élvezhetik a látogatók. Az óra legrégebbi részét az óraműves Mikuláš Kadaň és Jan Šindel a Károly Egyetem matematika és asztronómia professzora készítették 1410-ben. 80 évvel később egészítették ki a remekművet gótikus szobrokkal és ekkor helyezték el a naptárlapot is. A már említett mozgó figurákat a 17. században helyezték el. A Týn templom
A templomot az egykori román templom helyett kezdték el építeni a 14. században, késő gótikus stílusban Mathieu d’Arras híres francia építész, később pedig a neves cseh építész Peter Parler tervei alapján. A templom tornya 80 méter magas, amelyet különleges 4 orom díszít. A templom orgonáját Heinrich Mundt mester készítette 1673-ban, amely egyike a 17. század legjelentősebbikének. A híres dán csillagász Tycho Brahe márványkővel ékesített sírja a templom belsejében található. Josefov (Zsidóváros)
Az Óváros északnyugati sarkában lévő Josefov kialakulása Prága létrejöttével egy időre a 10. század kezdetére tehető. A zsidó gettóba több helyről is, mint például a Bizánci birodalomból és nyugatról érkeztek a betelepülők. A törvények egészen a 18. századig nem kezelték egyenlően a zsidókat a keresztényekkel. A IV. Károly német-római császár által a cseh zsidóknak ajándékozott vörös alapon sárga Dávid csillagot ábrázoló zászlót – a zsidóság jelképéül a történészek szerint Prágában alkalmazták először a 14. században. 1389 húsvétján 3000 zsidót mészároltak le, de a sorozatos bántalmazások ellenére a városrész fejlődött. Mordecai Maisel zsidó polgármesterből pénzügyminiszter lett, így pénzével segítette a gettót. 1893-1913 között a túlzsúfolt és lerobbant házakból álló gettót párizsi mintára felújították, a régi lepusztult házak helyére újakat emeltek. Ennek emlékét őrzi nevében a Párizsi utca (Pařížská), Prága egyik elegáns utcája. Franz Kafka író és Löw rabbi, akiről azt tartják, hogy ő teremtette Gólemet a zsidó folklór meghatározó alakját - szintén a negyedben született. Sírja az egyedülállóan fennmaradt Zsidó temetőben található, ahol több mint 10.000 síremlék, mintegy 100.000 ember nyughelye található a Široká u. 3-as szám alatt. A II. Világháborúban a náci megszállás alatt a prágai zsidó közösséget szinte teljes mértékben kivégezték. Ma mintegy 2000 zsidó származású lakosa van a területnek, a fennmaradt emlékeket az Állami Zsidó Múzeum kezeli. A Régi-Új zsinagóga az egyetlen a zsidó közösség tulajdonában maradt, ma is eredeti rendeltetésének megfelelően használt épület, de a turisták számára látogatható.
Az Állami Zsidó Múzeum részei: Maisel-zsinagóga, Pinkász-zsinagóga, Magas zsinagóga, Klausz-zsinagóga, Spanyol zsinagóga, Zsidó Tanácsháza, Régi zsidó temető, Iparművészeti Múzeum, Szent Ágnes-kolostor, Szentlélek-templom, Szent Simon és Júdás templom és Szent Castullus templom. A Klementinum
A Klementinum épületében működik a Nemzeti, Egyetemi és Technikai Könyvtár. Az épület története azonban visszanyúlik a 11. századra, amikor Szt. Kelemen élt. A barokk stílusú épület területe Prágában csak a Várnegyed méreténél kisebb, sokáig Jezsuita kollégiumként funkcionált, kiterjedését tekintve a világ harmadik legnagyobb ilyen kollégiuma volt akkoriban. A könyvtárban olyan különlegességeket őriznek, mint például Mozart, Tycho Brahe és Comenius írásai. A Károly híd
1357.9.7 5:31, az építkezés pontos kezdete, amely visszafele is pontosan ugyanazt a dátumot adja, nem véletlenül. IV. Károly parancsára az asztrológia és a számmisztika tudóit kérték meg az ideális időpont kiválasztására, akik az 1357. év július 9.-ét jelölték meg. A híd alapkövét 5 óra 31 perckor maga IV. Károly helyezte el. Az építkezés azonban csak 45 évvel később, 1402-ben fejeződött be. Az Óváros keleti felén álló Lőportoronyból (Prašná Brána) indult a koronázási menet, hogy átkelve a Károly hídon a Kisoldalon keresztül megérkezzen a királyi székhelyre a Hradzsinba… folyt. >> Prága szimbólumai: 1. A Károly híd Cikk Tipp: >> A Károly híd szobrai Az Óváros egyéb nevezetességei:
A Szent Jakab-, Szent Gál-, és Szent Egyed-templom, valamint a Betlehem kápolna, ahol maga Husz János is prédikált. Kulturális létesítmények közül itt áll a Smetana múzeum, a Kunštat- és Kinský-palota, amely utóbbiban gimnáziummá alakítása után Franz Kafka is diák volt. 2 A Kisoldal (Malá Strana) A városrész neve elhelyezkedéséből adódik. A Malá Strana a Moldva nyugati partján húzódik a Hradzsin tövében, az Óvárossal közvetlenül a Károly híd köti össze. A középkorban nagyszámú német kisebbség élt ezen a területen, valamint számos nemesi palota is állt a Kisoldalon. Létrejötte 1257-ben II. Ottokár uralkodásának idejére tehető, amikor az uralkodó önálló királyi városi rangra emelte a Malá Stranát és több privilégiumot adományozott az új településnek. A Kisoldal központja a piac volt, amely ma a Malostranské náměstí (vagyis Kisoldali tér) nevet viseli. Itt található a negyed egyik legismertebb épülete a Szt. Miklós templom. Az 1541-es tűzvész a város nagy részét lerombolta. Ezt követően a Kisoldal újjáépítését a barokk határozta meg, amely korstílus legjelesebb képviselője a Wallenstein palota. A Malá Strana részét képezi a híres Petřín hegyi kilátó is. | | | A Szt. Miklós templom | A Wallenstein palota | Kommunizmus
áldozatainak
emlékműve |
A Kisoldal nevezetességei A Szt. Miklós templom
A barokk stílusú Szt. Miklós jezsuita templom Christoph Dientzenhofer és Kilian Ignaz Dientzenhofer, apa és fia tervei alapján készült. Az épület egyik freskója Szt. Miklós a gyerekek, tengerészek, kereskedők és diákok védőszentjének felmagasztalását ábrázolja. A templom orgonáján maga Wolfgang Amadeus Mozart többször is játszott. Halála után a templomban tartott gyászmisén több ezer ember vett részt. A Wallenstein palota
A palota építtetője Albrecht Wenzel von Wallenstein; hírnevét a Harmincéves háborúban a császári haderők főparancsnokaként szerezte. 1634-ben Cheb városában II. Ferdinánd meggyilkoltatta. A palotát 1623-30 között olasz mesteremberek építették, akiket Wallenstein utazása során találkozhatott. Az építkezés érdekében 26 házat, hat kertet és két téglaműhelyt romboltatott le Wallenstein, aki rezidenciáját a Prágai vár konkurenciájának szánta. A négyudvarú palota saját lovagló iskolával is rendelkezett, híres szökőkútját Adrian de Vries tervezte. A Jan Neruda utca
A híres író Jan Neruda szülőhelye a Kisoldalon található. Munkásságának tisztelegve utcát neveztek el róla. A Petřín
A Kisoldalhoz tartozó 327 méteres Petřín domb 160 méterrel magasodik a Moldva bal partja fölé. Közel a teljes területet parkok veszik körül, amely a helyiek és a turisták által is gyakran látogatott sétáló, pihenő és találkozóhely. 1891 óta sikló visz fel a dombtetőre. A Petřín 60 méteres kilátótornya a párizsi Eiffel torony kicsinyített mása. A dombon építették meg a Strahov kolostort és a kommunizmus áldozatainak emlékművet emeltek. A Petřín további látnivalói közé tartozik a Štefánik obszervatórium és a Rózsakert, valamint a Szt. Lőrinc és Szt. Miklós templom, amely utóbbit fából építették. 3 Az Újváros (Nové Město)
Az Újvárost maga IV. Károly alapította 1348-ban az Óvárostól délre. Prága városának lakossága a 14. század végére több mint 40.000 főt számlált. Prága területét tekintve Európa harmadik legnagyobb városává nőtte ki magát. A Nové Město terveit feltehetően a híres avignoni építész Mathieu d’Arras tervezte. Az Újváros tervezése különleges volt, hiszen az Óváros kibővítése, avagy növelése helyett egy teljesen független várost hoztak létre, amely lakói különböző szabadságjogokat és privilégiumokat nyertek el. Az Újváros nevezetességei A Vencel tér (Václavské náměstí)
Az Óváros tér mellett a Vencel tér Prága másik híres, sokak által látogatott, történelmileg és kulturálisan is fontos tere. Nevét Vencelről Bohémia szent patrónusa után kapta. Eredetileg a Lópiacnak hívták az itt tartott vásárok miatt. Alakját tekintve inkább sugárútra hasonlít mintsem egy térre, teljes hosszát tekintve 750 m. A Můstek és Muzeum metróállomások között elnyúló tér délkeleti csücskét a Nemzeti Múzeum épülete zárja le, míg másik vége az Óváros határáig ér.  | | | | A Vencel tér, háttérben
a Nemzeti Múzeum
épülete | A Vencel melékmű | A Nemzeti Színház |
A Vencel emlékmű Josef Václav Myslbek munkája. Szt. Vencelt más cseh patrónusokkal, mint Szt. Ludmilla, Bohémiai Szt. Ágnes, Szt. Prokópiosz és Prágai Szt. Adalbert társaságában láthatjuk. A szobor talapzatán a következő felirat olvasható:
"Svatý Václave, vévodo české země, kníže náš, nedej zahynouti nám ni budoucím.", vagyis "Szt. Vencel, cseh föld hercege, mi urunk, ne enged, hogy elpusztítsanak minket és utódainkat." A tér történelmi jelentősége: - A II. Világháborúban a nácik demonstrációkra használták a teret. Néhány épület megsemmisült, helyükön kereskedelmi boltok épültek. - 1969. január 16-án Jan Palach diák itt gyújtotta fel magát az 1968-as szovjet invázió elleni tiltakozása jeléül. Tragédiájának helyén emlékművet emeltek. - 1969. március 28-án miután a csehszlovák hokicsapat legyőzte a szovjeteket mintegy 150.000-ren gyűltek össze a téren. - Az 1989-es Bársonyos forradalom alatt a Vencel téren is tartottak demonstrációt, ahol maga Václáv Havel is megjelent. | Václav Havel, Csehország első miniszterelnöke |
A Vencel tér épületei:
A Vencel téren több hotelt, irodákat, üzleteket és a turisták számára fontos pénzváltókat és éttermeket is találunk. Kiemelendő közülük: a Palác Koruna a 20. század elején épült, ma irodaházként és bevásárló központként működik és a Lindt épület, amely a korai konstruktivizmus példája. A Vencel téren áll Matěj Blecha és Emil Králíček gyógyszertára, a Hotel Juliš és a Hotel Europa épülete is. Az 1989-es bársonyos forradalom alatt Alexander Dubček és Václav Havel a téren álló Melantrich épület erkélyén jelent meg. A Nemzeti Múzeum
A Nemzeti Múzeumot 1818-ban alapította Kašpar Maria Šternberg, amiben közreműködött a híres cseh történész František Palacky. A Nemzeti Múzeum épületét a neoreneszánsz mérnök Josef Schulz tervezte. Ma a múzeumban mintegy 14 millió kiállítási tárgyat őriznek például a numizmatika, az ásványtan, a paleontológia, a mikológia (gombatan), a botanika, a zoológia, az antropológia, az entomológia (rovartan) és az archeológia területéről. Az Újváros egyéb látnivalói A Vencel téren kívül az Újvárosban két másik jelentős tér van a Károly tér (eredetileg Marha piac), és a mai Köztársaság tér déli részét képező eredeti nevén széna piactér. Szintén Újvárosban található a Dvořák Múzeum és a mára már turistacsalogatóvá vált legendás U Fleků söröző is. A Nemzeti Színház a legfontosabb cseh kulturális intézmények egyike. Ma a színház három művészeti ága a balett, dráma és opera otthona. A Moldva partján álló színház a Prágai várra néz, a klasszikus neoreneszánsz épület alapkövét 1868-ban tették le, a premier-előadást 1881-ben tartották. A Vigadó (Obecní dům)
A Vigadó épülete a Köztársaság téren található. Az Art Nouveau struktúra kidolgozója Osvald Polívka és Antonin Balšánek tervezők. Az építészeti munka 1905-től 1912-ig tartott. A koncerttermét a híres Zeneszerzőről Bedřich Smetanáról nevezték el. A Táncoló ház
Az 1992-ben tervezett és négy évvel később felépülő intézmény kialakításának köszönhetően viseli a Táncoló ház becenevet. Prága modern építészetének legismertebb képviselője. Tervezője a horvát származású Vlado Milunić és a kanadai építész Frank Gehry. >> További képek Prágáról a Galériában >> Prága történelme a kezdetektől IV. Károly uralkodásáig >> Prága szimbólumai: 1. A Károly híd >> A Károly híd szobrai | 
