Világörökségek: 5 A zsidó negyed és a Szt. Prokópiosz bazilika Třebíč-ben (2003)

Třebíč zsidó negyede egyike Európa legjobban fennmaradt zsidó városrészeinek, amely Izraelen kívül a világ legnagyobbjának számít. A terület épületei eredeti állapotukban maradtak fenn. A II. Világháború következtében a lakosság egy része elmenekült, másokat deportáltak. Az UNESCO 2003-ban jegyezte be a Világörökségek közé.

A Třebíči zsidó gettó a Jihlava folyó bal partján, a třebíči várdomb alatt fekszik, amelyről az első írásos emlék a 14. század közepe táján keletkezett. A bejárat (amelyen autóval nem hajthatunk be) a Leopold Pokorný utca 2-es számú házának kapuja. A ház eredetileg is kapuként szolgált elválasztva egymástól a zsidó negyedet a város többi lakójától. Az épület stílusa hasonló a zsidó negyed többi házához: alsó szintjén boltot alakítottak ki, árkádos szerkezetét a homlokzat felőli részen három kőoszlop tartja. A 25-ös szám alatti házban lakott Lopold Pokorny katona, akiről az utcát elnevezték.

A politikailag teljesen független zsidóság igazgatási központja a Városháza volt, amely barokk stílusú alapokra épült ház a 19. században nyerte el végső kinézetét. A diaszpórát két zsinagóga szolgálta ki. A negyed nyugati oldalán, a rabbiházzal szemben elhelyezkedő Elülső Zsinagóga a 17. században épült, a helyén álló faszerkezetű szentélyt felváltva. Az eredetileg barokk stílusú épület mai formáját az 1800-as évek közepi neo-gótikus átalakítások után nyerte el. A Hátsó Zsinagóga mintegy 30 évvel később épült, mint az Elülső Zsinagóga. 1925-től nem használták a vallásgyakorláshoz, csupán raktárként funkcionált. A rossz állapotú épület megóvása érdekében 1997-ben komoly erőfeszítéseket tettek; azóta koncertek, kiállítások és egyéb kulturális események otthona. A zsinagóga állandó kiállítása a zsidó kultúrát és a holokausztot mutatja be a látogatók számára.
A zsidónegyedekre jellemző boltívpilléres utcácska köti össze a Havličkov rakpartot a Subakova utcában, ahol a Subak család cserzőműhelye található. Az 1800-as évekre a kis manufaktúra nagy gyárrá fejlődött. Az épületről épületre növekvő üzem a 18. század végétől egészen az 1930-as évekig állt a Subakov család tulajdonában.
A zsidó negyed 1601-től saját iskolája volt, amelynek elsődleges szerepe a zsidó vallás tanítása volt. A 18. század végén elemi iskola létesült a gettóban, és mintegy 100 évvel később megnyitotta kapuit Třebíč első gimnáziuma (a zsidó negyeden kívül), amely lehetőséget teremtett a tanulmányaik folytatásához. A diaszpóra az iskola mellett Szegényházzal, a zsidó városrész szegényeinek megsegítésére, és saját jól felszerelt kórházzal is rendelkezett, a 19. század közepétől.

A zsidó temető	A Prokópiosz bazilika

A maga 12.000 m²-es területével Európa egyik legnagyobb zsidó temetőjét az enyhén meredek szekérút köti össze a gettóval. Az útról kitűnő kilátás nyílik a negyedre és a Szent Prokópiosz bazilikára is. A temetőben körülbelül 3000 sír található, közülük a legrégebbi 1625-ben készült. A 20. század elején egy kis temetkezési csarnokot építettek a temetőhöz.

A Szent Prokópiosz bazilika helyén 1101-ben alapították a bencés rendi apátságot, amely a terület vallási, kulturális, gazdasági és egyben katonai központja volt, egészen 1468-ig, amikor Hunyadi Mátyás elfoglalta Třebíč-et.
A bazilikát a 13. század elején építették, stílusában keverednek román és gótikus jegyek. Az eredetileg Szűz Máriának szentelt épületet Mátyás király támadása után szenvedett súlyos sérülések miatt František Kanka a 18. században barokk stílusban renovált. Ezt követően ajánlották az épületet Szt. Prokópiosznak. Az épület csarnokát 22 gránit oszlop tartja, amelyeken különböző növény és geometriai minták találhatóak. Keleti oldalán méretes rózsaablak díszíti a bazilikát, északi hajójának végén az apáti kápolna falain, az eredeti 13. századi freskók láthatóak. A bazilika egy másik érdekessége a Törpe Galériának is nevezett része, amely világviszonylatban is egyedülálló építészeti megoldás. A zsidó negyedre néző galériába szűk lépcső visz fel. A bazilika kriptáját különböző oszlopfővel kifaragott oszlopok és féloszlopok tartják.
A 17. századtól a birtokos Valdštejn család saját rezidenciáját alakította ki az épületben. Ma a Vysočiny régió Múzeumaként működik.

>> Képek Třebíč-ről, a zsidó negyedről és a bazilikáról a Galériában.

Vissza