A pestisoszlopok építése a Tridenti zsinat után terjedt el. Az Olomouci Szentháromság-oszlop 1716 és 1754 között épült Isten dicsőítésére és a területet sújtó pestis eltűnésének emlékeként. A barokk stílusú oszlopon kizárólag olomouci mesterek dolgoztak. Magassága 35 méter. Az UNESCO 2000-ben nyilvánította a Világörökség részévé. Az Olomoucot és egész Morvaországot sújtó pestis végeztével először a Szentháromság-oszloppal szomszédos téren Mária-pestisoszlopot készítették el. Az oszlopnak több építője is volt, a legelső és egyben az oszlop építésének ötletét megfogalmazó Václav Render kőbányászati miniszter és császári főépítész volt. František Thonecky, Jan Václav Rokicky, Augustin Scholtz után az alkotást Jan Ignác fejezte be. A szobor díszítése Filip Sattler, Ondřej Zahner és Šimon Forstner aranyműves munkája. Az avató ünnepségre meghívták Mária Teréziát és I. Lotharingiai Ferenc német-római császárt. Az oszlop háromszintes és húsz szobor és számos relief látható rajta. A legtetején a Szentháromságot ábrázoló aranyozott réz szobor foglal helyet, alatta pedig Szűz Mária mennybemenetelének ábrázolása látható. 1758-ban Olomoucot lerohanta a porosz hadsereg, a Szentháromság-oszlop többször megsérült, ennek emlékeként látható az aranyozott golyó az oszlop törzsén. Az oszlop eggyel lejjebbi szintjén Jézus földi életéhez kapcsolódó szentek alakjai állnak: anyjának szülei Szent Anna és Szent Joachim, nevelőapja Szent József, valamint Keresztelő Szent János. Mellettük Szent Lőrinc és Szent Jeromos. A három dombormű a három Isteni erényt mutatja: a Hitet, a Reményt és a Szeretetet. Alattuk látható a cseh földön nagy tiszteletnek örvendő Szent Cyrillt és Metódot, Szent Balázst, Sarkander Jánost, Szent Bélát és Nepomuki Szent Jánost ábrázoló szobrok. A liliomokkal ábrázolt Sarkander a Harmincéves háború alatt halt mártírhalált. A kultusza azonban olyannyira jelentős volt, hogy szobra helyet kapott az oszlopon, pedig csak 1859-ben avatták boldoggá, 1995-ben pedig II. János Pál pápa olomouci látogatása alkalmával szenté. | | | | A Szentháromság- oszlop | Az egyik kronogram | Az oszlop teteje | Az oszlop belsejében egy kis festett kápolna van, amelynek domborművein Káin és Ábel, valamint Noé első áldozását a Vízözön után láthatjuk. Ábrahám fiának, Izsák feláldozására készülve ábrázolták, Jézusnak pedig kereszthalálát örökítették meg. Az oszlopon négy aranyozott kronogram olvasható. A szövegekben látható nagybetűk római számként összegezve az oszlop elkészülésének évét, 1754-et adják. A Szent Péter domborműve alatti | | trIVnI VeroqVe Deo praesentIbVs aVgVstIs franCIsCo atqVe theresIa CoLossVs Iste a CardinaLe troIer ConseCratVs 9. sept. | gLorIa Deo patrI Deo fILIo Deo paraCLeto | Jelentése: A háromságos egy és igaz Istennek Ferenc és Mária Terézia fennségek jelenlétében eme hatalmas művet felszentelte Tryersteini Ferdinand Julius Troyer kardinális szeptember 9-én. | Jelentése: Dicsőség az Atyaistennek, a Fiúnak, a Szentléleknek. |
Az északkeleti kronogram | Az északnyugati kronogram | saCrata sInt eI soLI CorDa oMnIa | In fIDe pLena spe fIrMa CharItate perfeCta | Jelentése: Minden szív legyen Néki szentelve. | Jelentése: Teljes hitben, kitartó reményben, tökéletes szeretetben. |
>> Képek Olomoucról a Galériában |