max/min: 16/7
max/min: 17/6
max/min: 17/5
Irány Csehország! > Világörökségek > Csehország Világörökségei > Világörökségek: 12 Kutná Hora történelmi városközpontja a Szent Barbara templommal és a sedleci Miasszonyunk katedrálissal (1995) |
Világörökségek: 12 Kutná Hora történelmi városközpontja a Szent Barbara templommal és a sedleci Miasszonyunk katedrálissal (1995) | ||||||||
A mintegy 70 km-re Prágától keleti irányban fekvő Kutná Hora városa kulturális gazdagságának egykori ezüstbányái teremtettek alapot. A nemesfémet már feltehetően a 10. században felfedezték. A 13. század második felétől, a bányászat fellendülésével Prága mellett a legfontosabb központtá vált a város, amely Európa ezüstkitermelésének egyharmadát adta a században. A Szent Barbara templom első építője Johann Parler (Peter Parler fia) 1388-ban kezdte a munkát. A 1482-ben században Matěj Rejsek és Benedikt Rejt folytatta a munkát. Az eredeti tervek szerint kétszer akkorára épült volna a templom, mint a mai mérete. 1588 és 1884 között szünetelt az építkezés. A hatalmas gótikus épületet végül csak 1905-ben fejezték be.
A Sedleci Miasszonyunk katedrális 1282-1320 között épült, felváltva a korábbi román stílusú építményt. A gótikus stílusjegyek és a ciszterci stílus egyszerűsége keveredik az épületben, amely Csehország legrégebbi katedrálisa. A husszita háborúk alatt tűz pusztított az épületben és századokkal később J. B. Santini-Aichl barokk építész renoválta az épületet. Más mesterek a században festményeikkel díszítették a katedrális. A cisztercita rend eltörlésével ideiglenesen lisztraktárként is használták. A Sedleci Mindszentek temploma a Sedleci temetőben található a hozzá tartozó csontházzal együtt. Döntően a pestis és a husszita háborúk áldozatait temették el itt. Az osszáriumot a Schwarzenberg család megrendelésére díszítette mintegy 40000 ember csontjait felhasználva František Rint fafaragó. A Szent Jakab templom 1330-1420 között épített, eredetileg kéttornyosnak tervezett épülete Kutná Horának. A tornyot 83 méter magasra építették, ezért néha magas templomnak is nevezik a templomot, amely későgótikus, reneszánsz és barokk emlékeket is őriz. A Hrádek és a Kőház (Kamenný dům) későgótikus épülete ma múzeumként működik. Előbbi a bányászat múzeumaként két állandó: az Ezüst városa és az Ezüst Út nevet viselő kiállításoknak ad otthont. A Kőház Kutná Hora legismertebb polgárháza. A története a husszita idők elé nyúlik vissza. A 15. században jelentős felújításokon ment át az épület, akkor nyerte el a homlokzata is a mai kinézetét. 1902 óta működik múzeumként, állandó és időszakos kiállításokkal.
Éppen a bányászat miatt, a város sokáig küszködött az ivóvízellátással. A vízcsövek által összegyűjtött tározó fölé építették 1493-95 között a későgótikus stílusú Kőkutat. A jezsuiták 1626-ban a rekatolizáció céljából érkeztek Kutná Horába. Tevékenységük folytatásához szükségük volt az oktatás számára egy épületre. A Jezsuita Kollégium Domenico Orsi olasz építész tervei alapján épült. A kollégium alaprajza F alakú, II. Ferdinánd előtti tisztelet jeléül. František Baugut szobrász a Károly híd által ihletve szentek szobraival díszítette a kollégium teraszát a 18. század elején. Ajánló >> További képek Kutná Horáról a Galériában
 | ||||||||
