1357.9.7 5:31, az építkezés pontos kezdete, amely visszafele is pontosan ugyanazt a dátumot adja, nem véletlenül. IV. Károly parancsára az asztrológia és a számmisztika tudóit kérték meg az ideális időpont kiválasztására, akik az 1357. év július 9.-ét jelölték meg. A híd alapkövét 5 óra 31 perckor maga IV. Károly helyezte el. Az építkezés azonban csak 45 évvel később, 1402-ben fejeződött be. 590 évvel az építkezés befejezése után (1992), Prága történelmi belvárosának részeként a Károly híd is felkerült az UNESCO Világörökségek listájára.
Építése
IV. Károly nagy építkezési vállalkozásainak egyike, az általános vélekedéssel ellentétben nem a Moldva első állandó hídja. A helyén először egy fahíd állt, majd a Türingiai Juditról, II. Ulászló német származású feleségéről elnevezett kőhíd, a Judit híd. A királyné ezzel a híddal szeretett volna kedveskedni a prágai lakosságnak, mert német származása miatt nem kedvelték őt a város lakói. Az 1342-es prágai árvíz azonban elsodorta a Judit hidat, amelynek alapjait felhasználva építették meg a Károly hidat.
Az 516 méter hosszú és közel 10 méter széles 16 boltívű híd mészkőből épült. A legendák szerint a habarcshoz az építők tojást kevertek, hogy így erősítsék meg a kövek közti kötést, ám néhány településről főtt tojást küldtek nehezítve ezzel az építkezést.
A hídon döntően 1683 és 1714 között, barokk szobrokat helyeztek el. Ma a számuk eléri a 30-at, amely egyedülálló a világon.
A híd két végét gótikus tornyok zárják le. A Judit híd kisoldali tornya a Károly híd tornya mellett épen megmaradt. Az óvárosi oldalon áll a Petr Parler, a híd építője által tervezett torony. A keleti homlokzaton látható Szent Vitus portréja, baloldalon IV. Károlyé, jobbra pedig Szent Vencel. Felettük Csehország két védőszentje Szent Zsigmond és Szent Adalbert van, alattuk a Cseh királyság címerei és egy palásttal fedett jégmadár, IV. Vencel címerszimbóluma található. | | A Károly híd látképe a Petřin kilátójából |
Fontos események színhelye Az első jelentős történelmi esemény 1393-ban történt amikor, az akkor még félkész hídról Nepomuki Szent Jánost a Moldvába vetette IV. Vencel akkori cseh király, ugyanis Nepomuki nem volt hajlandó kiadni Zsófia királyné, a király feleségének gyónási titkait. Prága mélyen tisztelt szentévé vált Nepomuki halálának feltételezett helyén ötágú kereszt emlékmű őrzi a szent emlékét. Elkészülte után hamarosan a város központjává vált a híd. Kereskedtek és ítélkeztek is rajta, de szolgált lovagi tornák színhelyéül is. A középkorban a tisztességtelen kereskedőket a hídról lógatták le. 1621-ben Habsburg ellenes lázadás résztvevőit fejezték le a hídon és a felkelésben résztvevő két cseh nemes fejét a híd tornyaira tűzték ki. A Károly híd szolgált a Harmincéves háborút lezáró Prágai béke színhelyéül is. Napjainkban is fontos események színhelye; a számítások szerint átlagosan naponta 30 ezer turista fordul meg a hídon, ezért napközben szinte lehetetlen elkerülni a tömeget. Ezen kívül rendezvények, vásárok és kiállítások, zenészek, bábosok és karikatúrarajzolók színhelye. | | | A Károly híd este | Az 1872-es árvíz
|
Új kori története
A híd csak 1870-ben - tisztelegve IV. Károly előtt - megkapta a Károly híd nevet. Sokáig Kőhídnak illetve Prágai hídnak nevezték. Évtizedek óta már csak sétálóhíd, de ez nem mindig volt így. A XIX. század végétől omnibuszok és lovaskocsik közlekedtek rajta, a múlt században rövid ideig villamos és autóbusz is. Ez sokat rontott az idén 651. évében lévő híd állapotán. A 30 évvel ezelőtti rekonstrukciót követően már nem engedtek járműveket a hídra. A tavaly nyáron elindított felújítási munkálatok a tervek szerint 13 évig tartanak majd, amely ellenére a turisták számára mindig nyitva lesz a Károly híd. A rekonstrukció során kijavítják a híd szigetelését. A későbbiekben az elhasználódott köveket is kicserélik és a tervek szerint visszahelyezik a XIX. századi gázlámpás világítás. | 
